Winston Churchill
Háborúban elszántság, vereségben dac, győzelemben nagylelkűség, békében jóindulat.
Egyre fontosabb, hogy azok a személyek is felszólaljanak a béke mellett, akik jelentős befolyással lehetnek sok emberre és a közvéleményre egyaránt, ezáltal inspirálhatnak másokat is erre. Ha ilyen személyek nyilvánosan kommunikálnak a béke fontosságáról és tenni is próbálnak érte, ez segíthet az emberekben a béke iránti elköteleződést és a cselekvésre való hajlandóságot elérni. Ezen emberek által képviselt üzeneteknek így nagyobb esélyük van elérni tömegeket, ezáltal nagymértékben hozzájárulhatnak a béke eléréséhez.
A szavakkal néha azt is el lehet érni, amit karddal nem.
George R. R. Martin
A Nemzetközi PEN Klub írók világméretű szövetsége, és az irodalom bármely formájának íróit, például újságírókat és történészeket is magában foglalja. A Békéért Küzdő Írók szövetségébe nem kell külön belépni, a PEN tagjai automatikusan ide is bekerülnek.
1921-ben Mrs. Dawson Scott alapította Londonban azzal a céllal, hogy előmozdítsa az írók közötti barátságot és szellemi együttműködést a világon. A szövetségnek több mint 100 országban vannak önálló PEN-központjai, köztük Magyarországon is.
Tagjai minden évben tavasszal találkoznak a szlovéniai Bled városában, hogy megvitassák azokat a problémákat és irodalmi műveket, amelyek segíthetnek a béke megteremtésében, valamint hozzájárulhatnak az emberi jogok és a szólásszabadság védelméhez.
A klub az alábbiakat tűzte ki céljául:
A Nemzetközi PEN Klub központja Londonban található, és a világ több mint 100 országában működő önálló PEN-központokból áll, amelyek mindegyike nyitott az írók, újságírók, fordítók, történészek és az irodalom bármely ágában aktívan tevékenykedő más személyek számára, nemzetiségre, fajra, bőrszínre vagy vallásra való tekintet nélkül.
A szervezet nem kormányzati szervezet, amely hivatalos tanácsadói kapcsolatban áll az UNESCO-val, és különleges tanácsadói státuszban van az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsával.
A PEN alapkormánya a nemzetközi kongresszusain elfogadott határozatok alapján a következő:
A Nemzetközi PEN Klub Írók a Börtönben Bizottsága világszerte az üldözött írók érdekében dolgozik. Az 1960-ban az írók bebörtönzésével a másként gondolkodó hangok elhallgattatására tett egyre növekvő kísérletekre válaszul létrehozott bizottság évente 900 olyan író ügyét követi nyomon, akiket bebörtönöztek, megkínoztak, megfenyegettek, megtámadtak, eltüntettek vagy megöltek a hivatásuk békés gyakorlása miatt. Kétévente esetlistát tesznek közzé, amely dokumentálja az írók ellen világszerte elkövetett, a véleménynyilvánítás szabadságát sértő jogsértéseket.
A bizottság irányítja a Nemzetközi PEN Klub tagságának kampányait is, amelyek célja, hogy véget vessenek ezeknek a támadásoknak és a szólásszabadság elnyomásának világszerte.
Továbbá alapító tagja a Nemzetközi Szólásszabadságcsere nevű, 90 nem kormányzati szervezetet tömörítő globális hálózatnak, amely világszerte figyelemmel kíséri a cenzúrát, és megvédi az újságírókat, írókat, internetezőket és másokat, akiket a szólásszabadsághoz való joguk gyakorlása miatt üldöznek.
A magyar írók is képviseltetik magukat a szervezetben, hazánkban Radó Antal kezdeményezte a magyar nyelven írók PEN Klubjának megalapítását 1926-ban. A Magyar PEN Klub alakuló ülésének elnöke Berzeviczy Albert volt, amely megválasztotta első elnökének Rákosi Jenőt, tagjai közt pedig szerepelt Göncz Árpád és Márai Sándor is.
A klub elnöke 1930-tól Kosztolányi Dezső volt, neki köszönhetjük, hogy 1932-ben Magyarországon tartották a Nemzetközi PEN Klub kongresszusát.
Babits Mihály írta 1934-ben a Nyugat közérdekű kérdések megvitatására rendezett nyilvános értekezletének "Mit tegyen az író a háborúval szemben?" című indító cikkében:
Mit tegyen az író háború esetén? ezt nehéz volna megmondani. Megtörténhetik, hogy nem tehet már semmit. Bármely pillanatban vége lehet még annak a viszonylagos szólásszabadságnak is, amelyet ma élvez. De azt meg lehet mondani, hogy mit ne tegyen.
A világon több emlékhely is található, amely a Nemzetközi PEN Klub munkássága előtt tiszteleg, ezek közül az egyik a Burley Griffin-tó melletti fákból álló liget Canberrában, az ausztrál főváros területén. A rajta lévő felirat így szól:
A PEN emlékműve: A szellem meghal mindannyiunkban, akik hallgatnak a zsarnoksággal szemben.
Az emlékművet hivatalosan 1997. november 17-én avatták fel.
A londoni British Library előtt is található egy emlékmű, ez a Tanú című öntöttvas szobor, amelyet az angol PEN 90. évfordulója alkalmából Antony Gormley készített az angol PEN megbízásából. A szobor egy üres széket ábrázol, és az English PEN által 30 éve használt szimbólum ihlette, amely a bebörtönzött írókat jelképezi világszerte. Ezt a jelképet 2011. december 13-án avatták fel.
Az irodalom kulcsszerepet játszik a békéért való küzdelemben a világon. Az írás, az olvasás és az irodalmi művek alkotása és terjesztése lehetővé teszi az emberek számára, hogy megismerjék egymás kultúráját, értékeit és nézőpontjait. Ezáltal az irodalom csökkenti az emberi kapcsolatokon alapuló félreértéseket és előítéleteket, segít az embereknek megérteni egymást, támogatja a toleranciát és az elfogadást. Az irodalmi művek a konfliktusokat, a háborúkat és az erőszakot bemutatva felhívják a figyelmet azok káros hatásaira, és elősegítik a béke, a harmónia és a megértés építését. Az irodalom tehát erőteljes eszköze lehet a békéért való felszólalásban az egész világon.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy 1986-ban Elie Wiesel, az amerikai zsidó író Nobel-békedíjat kapott. A norvég Nobel-díj-bizottság az emberiség hírvivőjének nevezte a holokauszt túlélő írót, megjegyezve, hogy a haláltáborokban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vételének feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a béke érdekében végzett gyakorlati munkája, mind pedig a béke, a jóvátétel, a megbékélés és az emberi méltóság erőteljes üzenetét közvetíti az emberiség felé. Ő használta először a holokauszt kifejezést a mai értelmében.
Ezen a napon gondolkodjunk tehát el az írók különleges szerepéről társadalmunkban, akik folyamatosan inspirálnak, útmutatást, tisztánlátást, oktatást és szórakozást nyújtanak nekünk!
Mit gondolsz arról, hogy nincs béke a világon, milyen érzéssel tölt el, és mik a vágyaid ezzel kapcsolatban?
Háborúban elszántság, vereségben dac, győzelemben nagylelkűség, békében jóindulat.
És minden dolgok mélyén béke él, És minden tájak éjén csend lakik, S a végtelenség összhangot zenél, S örök valók csupán mély álmaink. És minden bánat lassan béke lesz, És mindenik gyötrődés győzelem, S a kínok kínja, mely vérig sebez, Segít túllátni a szűk életen. Testvéreim: a boldogság örök, S e tájon mind elmúló, ami jó, S az élet, a...
Minden háború csak halált hoz, sok-sok ember halálát, akinek dolgozni kellett volna, és nem meghalni. És szegénységet hoz, csapást, nyomorúságot. Akár megnyerik, akár elvesztik, a háborúban csak veszíteni lehet.
Ha nyugalmat és békét szeretnék látni a világban, ahhoz először is magamban kell nyugalmat és békét teremtenem.