A Békéért Küzdő Írók világnapja minden évben március 3-án, azaz a mai napon van. Az ünnepet a Nemzetközi PEN Klub, az irodalom különböző műfajaira szakosodott hivatásos írókat tömörítő világszervezet kezdeményezte 1986-ban, hogy felhívják a figyelmet a háború veszélyeire és az ezzel járó embertelenségre. Az irodalmi tevékenységükkel kívánnak hatást gyakorolni az emberek gondolkodására és cselekedeteire, valamint így küzdenek a fegyveres konfliktusok és az elnyomás ellen.

Egyre fontosabb, hogy azok a személyek is felszólaljanak a béke mellett, akik jelentős befolyással lehetnek sok emberre és a közvéleményre egyaránt, ezáltal inspirálhatnak másokat is erre. Ha ilyen személyek nyilvánosan kommunikálnak a béke fontosságáról és tenni is próbálnak érte, ez segíthet az emberekben a béke iránti elköteleződést és a cselekvésre való hajlandóságot elérni. Ezen emberek által képviselt üzeneteknek így nagyobb esélyük van elérni tömegeket, ezáltal nagymértékben hozzájárulhatnak a béke eléréséhez.

A szavakkal néha azt is el lehet érni, amit karddal nem.

George R. R. Martin

De mi is ez a klub valójában?

A Nemzetközi PEN Klub írók világméretű szövetsége, és az irodalom bármely formájának íróit, például újságírókat és történészeket is magában foglalja. A Békéért Küzdő Írók szövetségébe nem kell külön belépni, a PEN tagjai automatikusan ide is bekerülnek.

1921-ben Mrs. Dawson Scott alapította Londonban azzal a céllal, hogy előmozdítsa az írók közötti barátságot és szellemi együttműködést a világon. A szövetségnek több mint 100 országban vannak önálló PEN-központjai, köztük Magyarországon is.

Tagjai minden évben tavasszal találkoznak a szlovéniai Bled városában, hogy megvitassák azokat a problémákat és irodalmi műveket, amelyek segíthetnek a béke megteremtésében, valamint hozzájárulhatnak az emberi jogok és a szólásszabadság védelméhez.

A klub az alábbiakat tűzte ki céljául:

• Az írók közötti szellemi együttműködés és megértés előmozdítása.
• Olyan írói világközösség létrehozása, amely hangsúlyozza az irodalom központi szerepét a világkultúra fejlődésében.
• Az irodalom védelme a modern világ által a fennmaradását fenyegető számos veszélytől.
• Küzdelem a szólásszabadságért, valamint a békéért.
• Erőteljes hangot adni a nézeteikért meghurcolt, bebörtönzött és olykor megölt írók nevében.

Így működik a szervezet

A Nemzetközi PEN Klub központja Londonban található, és a világ több mint 100 országában működő önálló PEN-központokból áll, amelyek mindegyike nyitott az írók, újságírók, fordítók, történészek és az irodalom bármely ágában aktívan tevékenykedő más személyek számára, nemzetiségre, fajra, bőrszínre vagy vallásra való tekintet nélkül.

A szervezet nem kormányzati szervezet, amely hivatalos tanácsadói kapcsolatban áll az UNESCO-val, és különleges tanácsadói státuszban van az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsával.

A PEN alapkormánya a nemzetközi kongresszusain elfogadott határozatok alapján a következő:

• Az irodalom nem ismer határokat, és a politikai vagy nemzetközi zavarok ellenére is közös valutának kell maradnia az emberek között.
• Minden körülmények között, és különösen háború idején, a művészeti alkotásokat, az egész emberiség örökségét, nem szabad a nemzeti vagy politikai szenvedélyeknek érinteni.
• A PEN tagjai mindenkor használják fel befolyásukat a nemzetek és népek közötti jó megértés és kölcsönös tisztelet érdekében; kötelezik magukat, hogy mindent megtesznek a gyűlölet eloszlatásáért és az egy világban békében és egyenlőségben élő emberiség eszményének védelméért.
• A PEN kiáll a gondolatok akadálytalan továbbadásának elve mellett minden nemzeten belül és minden nemzet között, és a tagok megfogadják, hogy ellenállnak a véleménynyilvánítás szabadságának mindenfajta elnyomásának abban az országban és közösségben, amelyhez tartoznak, valamint az egész világon, ahol ez lehetséges. A PEN kiáll a szabad sajtó mellett, és ellenzi az önkényes cenzúrát békeidőben. Úgy véli, hogy a világnak a magasabban szervezett politikai és gazdasági rend felé való szükségszerű fejlődése szükségessé teszi a kormányok, a közigazgatás és az intézmények szabad kritikáját. És mivel a szabadság önkéntes korlátozással jár, a tagok elkötelezik magukat, hogy ellenzik a szabad sajtó olyan ártalmait, mint a hazugságos közzététel, a szándékos hazugság és a tények politikai és személyes célokból történő elferdítése.

Az Írók a Börtönben Bizottság küldetése

A Nemzetközi PEN Klub Írók a Börtönben Bizottsága világszerte az üldözött írók érdekében dolgozik. Az 1960-ban az írók bebörtönzésével a másként gondolkodó hangok elhallgattatására tett egyre növekvő kísérletekre válaszul létrehozott bizottság évente 900 olyan író ügyét követi nyomon, akiket bebörtönöztek, megkínoztak, megfenyegettek, megtámadtak, eltüntettek vagy megöltek a hivatásuk békés gyakorlása miatt. Kétévente esetlistát tesznek közzé, amely dokumentálja az írók ellen világszerte elkövetett, a véleménynyilvánítás szabadságát sértő jogsértéseket.

A bizottság irányítja a Nemzetközi PEN Klub tagságának kampányait is, amelyek célja, hogy véget vessenek ezeknek a támadásoknak és a szólásszabadság elnyomásának világszerte.

Továbbá alapító tagja a Nemzetközi Szólásszabadságcsere nevű, 90 nem kormányzati szervezetet tömörítő globális hálózatnak, amely világszerte figyelemmel kíséri a cenzúrát, és megvédi az újságírókat, írókat, internetezőket és másokat, akiket a szólásszabadsághoz való joguk gyakorlása miatt üldöznek.

Magyar írók is tesznek a békéért

A magyar írók is képviseltetik magukat a szervezetben, hazánkban Radó Antal kezdeményezte a magyar nyelven írók PEN Klubjának megalapítását 1926-ban. A Magyar PEN Klub alakuló ülésének elnöke Berzeviczy Albert volt, amely megválasztotta első elnökének Rákosi Jenőt, tagjai közt pedig szerepelt Göncz Árpád és Márai Sándor is.

A klub elnöke 1930-tól Kosztolányi Dezső volt, neki köszönhetjük, hogy 1932-ben Magyarországon tartották a Nemzetközi PEN Klub kongresszusát.

Babits Mihály írta 1934-ben a Nyugat közérdekű kérdések megvitatására rendezett nyilvános értekezletének "Mit tegyen az író a háborúval szemben?" című indító cikkében:

Mit tegyen az író háború esetén? ezt nehéz volna megmondani. Megtörténhetik, hogy nem tehet már semmit. Bármely pillanatban vége lehet még annak a viszonylagos szólásszabadságnak is, amelyet ma élvez. De azt meg lehet mondani, hogy mit ne tegyen.

Emlékezzünk a szólásszabadságra

A világon több emlékhely is található, amely a Nemzetközi PEN Klub munkássága előtt tiszteleg, ezek közül az egyik a Burley Griffin-tó melletti fákból álló liget Canberrában, az ausztrál főváros területén. A rajta lévő felirat így szól:

A PEN emlékműve: A szellem meghal mindannyiunkban, akik hallgatnak a zsarnoksággal szemben.

Az emlékművet hivatalosan 1997. november 17-én avatták fel.

A londoni British Library előtt is található egy emlékmű, ez a Tanú című öntöttvas szobor, amelyet az angol PEN 90. évfordulója alkalmából Antony Gormley készített az angol PEN megbízásából. A szobor egy üres széket ábrázol, és az English PEN által 30 éve használt szimbólum ihlette, amely a bebörtönzött írókat jelképezi világszerte. Ezt a jelképet 2011. december 13-án avatták fel.

Az irodalom, mint a békéért való küzdelem eszköze

Az irodalom kulcsszerepet játszik a békéért való küzdelemben a világon. Az írás, az olvasás és az irodalmi művek alkotása és terjesztése lehetővé teszi az emberek számára, hogy megismerjék egymás kultúráját, értékeit és nézőpontjait. Ezáltal az irodalom csökkenti az emberi kapcsolatokon alapuló félreértéseket és előítéleteket, segít az embereknek megérteni egymást, támogatja a toleranciát és az elfogadást. Az irodalmi művek a konfliktusokat, a háborúkat és az erőszakot bemutatva felhívják a figyelmet azok káros hatásaira, és elősegítik a béke, a harmónia és a megértés építését. Az irodalom tehát erőteljes eszköze lehet a békéért való felszólalásban az egész világon. 

Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy 1986-ban Elie Wiesel, az amerikai zsidó író Nobel-békedíjat kapott. A norvég Nobel-díj-bizottság az emberiség hírvivőjének nevezte a holokauszt túlélő írót, megjegyezve, hogy a haláltáborokban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vételének feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a béke érdekében végzett gyakorlati munkája, mind pedig a béke, a jóvátétel, a megbékélés és az emberi méltóság erőteljes üzenetét közvetíti az emberiség felé. Ő használta először a holokauszt kifejezést a mai értelmében.

Ezen a napon gondolkodjunk tehát el az írók különleges szerepéről társadalmunkban, akik folyamatosan inspirálnak, útmutatást, tisztánlátást, oktatást és szórakozást nyújtanak nekünk!